Mai vers: Őszi kozmoszhoz

Mai verse, az őszi kozmoszhoz

Késő ősszel, a hideg szél által sújtott mezőn is
fennkölt magányban nyíló kozmoszt nézve írtam ezt a verset.

A hűvös szél is, a hideg harmat is
mindenki a maga módján leküzdi, akár a kozmosz,
mi is a saját időnkben és módunkon
lassan növekedhetünk.

Nem kell mindenkinek tavasszal nyílnia.
Néha késő ősszel is nyílhatsz,
és így egy kicsit később is rendben van.

Ahogy mindenki más évszakban él,
a növekedés sebessége és a virágzás ideje is eltérő.
Ebben a pillanatban is
valaki különleges őszévé válsz.

Ez önmagában is elég jelentőségteljes és szép
mindazoknak, akik átélik a hideg évszakot,
kicsit vigaszt nyújtva...

[A vers teljes szövege]
<Az őszi kozmoszhoz>

Azért tud a kozmosz késő ősszel is nyílni,
mert a hűvös szelet is tánccá varázsolja,
fennkölt tartással tud imbolyogni,
mert van ideje erre.

Azért tud az égig érő álmokat álmodni,
mert a hideg harmatot is drágakővé varázsolja,
a sivár mezőt is kerté varázsolja,
mert ilyen a szíve.

Még kicsi hajtás vagy,
ne siess annyira.
Ne félj a hideg széltől.
Te így válsz valaki őszévé.

#Őszivers #Kozmosz #Későősz #Virágvers
#Vigaszszó #Versgram #Érzékenybeszéd
#Kozmoszvirág #Mindennapiírás #Vigasz #Kozmosz
#Versgram #Írásgram #Ősziérzés
#Gyógyítóírás #Önvigasz #Növekedésiírás