Őszi versek és gondolatok: A mélyülő őszről, a vágyak gyökeréről, a bizonytalanságról és a reményről

Őszi szép versek, rövid versek ajánló,
A mélyülő őszben küldött vágyak gyökere, a megingásról és a reményről

Késő őszi vigasztaló vers, a lombhullásról és a reményről
November, az utolsó lombhullás ideje,

A hideg szélben hulló falevelekhez hasonlóan
A mi lelkünk is kissé magányos a késő őszben.
Egy rövid, de meleg vigasztalást kínálunk Önöknek.

Néha úgy reped a föld, mint a szárazságtól kiszáradt talaj
Néha úgy ing a fa, mint a viharban
Mindannyian a saját módunkon éljük az életünket.

De az, hogy összeomlunk, majd újra felállunk,
Hogy eltörünk, majd újra megerősödünk,

Nemde ez az élet szépsége?
Milyen sok mindent tart ma is a lelke?
Álljunk meg egy pillanatra, és tekintsük meg a saját "vágyaink gyökerét" 🌱

───────────────
<A vágyak gyökere>

A szárazságtól kiszáradt föld
várja az esőt
repedések futnak rajta keresztül
úgy, hogy a vágyak
repedéseket hagytak az egész testén

A viharban lévő fa
gyökerestül megremeg
mintha az eget kapaszkodná meg
úgy, hogy a remény
megragadta az egész lelkét

Az élet azt jelenti,
hogy mindent feláldozunk
összeomlunk, majd újra felállunk
törünk

így szüntelenül
fájdalmasan erősödünk

───────────────

#Ősz #Szépvers #Ajánlás #Szépversajánlás #Versajánlás #Rövidversajánlás
#Rövidvers #Ősziüdvözlet #Üdvözlet #Novemberiüdvözlet
#November #Jó #Őszivers #Ősziversajánlás #Jóősziírások
#Jóírások #Rövidjóidézetek #Jóidézetek #Idézetek #Vers #Gyűjtemény

https://www.instagram.com/reel/DCofcm3yqzH/?igsh=MTYya3A5MnRqNnJndA==